Kék község
Földrajz
Kék Község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, a Rétközben található. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 25 kilométerre. Megközelíthető a 4-es számú főúton keresztül Nyírbogdány előtt balra letérve, a főúttól kb. 10 km-re.
Községünk jellegét tekintve szalagtelkes település, mely a XIX. század elején egyetlen utcából állt. Ez az utca az észak-déli irányú homokdomb gerincén húzódott. 1772-ben az utca szélvédett nyugati oldalán sorakoztak a házak, a keleti oldalon csupán a templom állott és a temető. A déli falurész (Alvég) és az ettől nyugatra eső Porgolát benépesülése a XIX. században kezdődött. Az 1918-as házhelyosztás után kezdett épülni az Ady utca (Újkék), majd 1945 után folytatódott. Ugyancsak az 1945-ös házhelyosztás után bővült a falu utcahálózata: Újsor: Jókai és Hunyadi, valamint a Dózsa utcával. A szőlő, melyet 1838-ban telepítettek, szinte kettéosztotta a falut, mígnem 1985 után itt is megkezdődött az építkezés, mely napjainkban is folyamatban van. Így egybeépül a régi és az új falu mintegy 6 km hosszan.
Kék Község nevének eredete
Községünk nevét az idők során rendkívül változatosan írták. Néhány okiratban így találhatjuk:
1268 Kaak (Árpád kori új okm. VIII. k. 199. l.)
1333 Keek (Zichy okm. I. k. 412. l.
1416 Keegh (Zichy okm. VI. k. 394. .)
1422 Kéék (Leleszi metal. Szabolcs)
1543 Keek falva (Orsz. Ltár. Dicalis összeírások)
1645 Kík (Szabolcs vm. Lt. Fasc. 63.)
1838 Keek (A község számozatlan irattárai)
1863 Kék (Tagosítási iratok)
1899 Keék (Térkép)
A név eredetére több elgondolás is van. Visszavezethető a kék színre. A régibb időben a szomszédos dombosabb nyíri vidékről tekintve kellő színben, tudniillik kék színben tükröződött. Egyesek a vízben termő kákáról vélik a nevét, mások szerint Kéki János halászról kaphatta a Kék nevet. Ismert falunkban egy monda is, mely szerint valaha itt röpködött a Rétközben egy különös kéktollú madár, ami itt hullajtotta el a tollát. A nyakát Gégényben (gége), a testét Pátrohán (potroha) veszítette el.
Az 1967-es régészeti ásatás - Dr. Németh Péter igazolta, hogy a település keletkezése a Honfoglalás idejére tehető. 737 éves falunk régi írások szerint többször cserélt gazdát. Nem egyszer elpusztult a tatár, a török és a pestis járvány, vagy a Tisza árvize miatt, de mindig újjá épült. A hajdani egyutcás, úgynevezett szalagtelkes településnek 2005 évben 11 utcája, 650 háza és 2115 lakosa van.
